Stressz női módra
Mi nők annyira hozzászoktunk, hogy
– helytállunk – jellemzően több szerepben,
– több dologra figyelünk egyszerre, mert azt mondták, hogy a nőknek simán megy a „multitasking”,
– megfelelünk vélt, vagy valós elvárásoknak
– bűvészkedünk az idővel, a saját pihenésünk rovására, mert mindennek bele kell férnie a napba
Önzés, vagy Öntisztelet
Az önzés a mi kultúránkban egyértelműen negatív csengésű, rosszízű fogalom. Önzőnek tartjuk, aki csak magára gondol, önös érdekeket tart szem előtt, saját céljaira figyel és más szempontjai, érdekei nem érdeklik.
Valóban szereted, vagy csak együtt élsz vele?
Mit tennél akkor, ha a párod- akivel évtizedek óta együtt élsz – elhanyagolna, nem törődne veled és semmibe venné az igényeidet? Sőt olykor egészen furcsa és számodra ellenszenves ötletekkel állna elő, hogy neked miben és hogyan kellene megváltoznod
Hogyan tegyük magunkat boldogtalanná? Íme hat jól bevált módszer!
Sokat beszélünk, írunk és gondolkodunk a boldogságról, miközben a boldogtalanság kérdését méltatlanul elhanyagoljuk. Vannak helyzetek, amikor egyszerűen és természetesen tudunk boldogtalanok lenni. Az esetek jó részében azonban a saját közreműködésünkre is szükség van ezen állapot kialakításához és fenntartásához. Íme hat – jól bevált, profik által fejlesztett – módszer boldogtalanságra, melyekkel pszichológusként a leggyakrabban találkozom:
Az Ön fejében is ott nyüzsögnek az ANG-ok? Tudja meg, mik azok és hogyan teszik Önt boldogtalanná!
Az anyaság átvirrasztott éjszakákat, fáradtságot, lemondást is jelent. A legtöbb édesanya azonban mégsem ettől érzi rosszul magát, sokkal inkább a bűntudattól, az önhibáztatástól! Pszichológusként egyre gyakrabban találkozom az anyai bűntudat jelenségével, ami azon túl, hogy pusztítja a nők önértékelését, önbizalmát és kompetencia érzését, az esetek többségében alaptalan, vagy tévedésen alapul! A leggyakrabban az alábbi öt mondat hangzik el, mikor az édesanyák őszintén beszélnek érzéseikről.
Múltunk útvesztőjében ragadva! - Hazudj önmagadnak a múltadról és boldogtalan lesz a jelened!
Előző írásomban bemutattam, hogy az ANG-ok (automatikus negatív gondolatok), hogyan tesznek boldogtalanná, hogyan fokozhatjuk hatásukat és azt is, hogyan szabadulhatunk meg tőlük. Az ANG-ok egy része a múltunkból származik, de a múlt más módon is hatást gyakorol a jelenünkre. Most lássuk a hat leggyakoribb pszichés mechanizmus közül -amelyekkel boldogtalanná tesszük önmagunkat – a másodikat: a múltunkat és ennek „kreatív felhasználást” érzelmeink befolyásolására.
Mi lesz, ha...? Önbeteljesítő jóslatok, szorongások, sorskönyvek!
Elérkeztünk ahhoz a témakörhöz, ami bizonyosan dobogós helyezést érne el a boldogtalanság okozóinak versenyében. Ahogyan múltunk felhasználásával boldogtalanná tehetjük jelenünket, úgy a jövőnk is alkalmas ugyanerre a célra. Hogy mi köze van a fehér elefántoknak a boldogtalansághoz? Nemsokára elárulom, de előtte még csukja be a szemét és képzelje el önmagát öt év múlva!
"Bezzegmások" - Valótlan világ
Hogyan tesszük boldogtalanná önmagunkat? Lehetőségeink száma végtelen! Korábban az emberi kapcsolatainkat pusztító játszmákról írtam, de a top hatos listámon az ötödik módszer is alkalmas arra, hogy viszályt szítson: Hasonlítsd magad másokhoz és garantáltan rosszul érzed majd magad a bőrödben! Íme 4 jó ok, amiért érdemes abbahagyni önmagunk összehasonlítását „bezzegmások”-kal!
Játszmák, melyek pokollá teszik emberi kapcsolatainkat!
A játszma egy kommunikációs játék, aminek azonban a fele sem tréfa! Ha Ön már elmúlt 10 éves, akkor biztos lehet benne, hogy már számtalan játszmában vett részt, akarva-akaratlan. A játszmákkal nem csupán saját magunkat tehetjük boldogtalanná, de egyes játszmáinkkal embertársainkat is az őrületbe kergethetjük játszi könnyedséggel. Ha kíváncsi rá, melyek a leggyakoribb játszmák, esetleg bővítené repertoárját, vagy megszabadulna néhánytól, íme, egy kis ízelítő.
A problémák felnagyításának művészete
Vannak napok, amikor úgy érezzük, jobb lett volna ágyban maradni. Vannak időszakok, amikor halmozódnak a rossz dolgok és úgy gondoljuk, ennél rosszabb már nem is lehetne. Pechsorozat? A véletlenek összjátéka, vagy minden összeesküdött ellenünk? Esetleg rajtunk is múlik? „A baj nem jár egyedül.” – tartja a mondás, de ahelyett, hogy elkönyvelnénk magunkat szerencsétlen flótásnak, érdemes végiggondolni a jelenség pszichológiai oldalát és azt is, mit tehetünk ellene.
Eldöntötted, mégsem sikerült? Íme a sikeres változás titka!
Az akaraterő mítosza mélyen él a köztudatban legyen szó a túlsúllyal való küzdelemről, a dohányzásról való leszokásról, vagy bármely saját döntésen alapuló változási kísérletről.
Ezek a gondolatok keserítik meg az életedet!
Mindannyiunk fejében vannak olyan gondolatok, melyek alapvetően befolyásolják döntéseinket és viselkedésünket. Ezek a gondolatok ráadásul nem pusztán gondolatok, erős érzelmi töltéssel bírnak és hatással vannak énképünkre, önértékelésünkre. Ráadásul ezen gondolatok némelyik korántsem racionális, nem támasztják alá tapasztalatok, mégis ragaszkodunk hozzájuk…akkor is, ha jelentősen rontják életminőségünket. Pszichológusként az alábbi pusztító gondolatokkal találkozom leggyakrabban:
Hogy beszélsz te magaddal? A belső beszéd hatása az önértékelésre
Hogy beszélsz te velem?” – Hányszor mondtuk ki, vagy csak gondoltuk – mert kimondani nem lehetett – ezt a kérdést, amikor valaki megalázóan, lenézően, sértőn, tiszteletlenül beszélt velünk, esetleg minősített, becsmérelt bennünket. Természetes igény, hogy emberi módon beszéljenek velünk, a kérdés csak az, hogy mi magunk megfelelünk-e ennek az elvárásnak!
Ki mered mondani, mit szeretnél?
Vágyom valamire! Szeretnék valamit megkapni, elérni, amihez azonban egy adott partner együttműködése szükséges. Egyértelműnek tűnik, hogy ilyen esetben kérek, vagy kérdezek. Gyakran mégsem ezt tesszük, pedig félreértések és konfliktusok sokasága származik abból, ha a kommunikáció nem egyértelmű és nyílt. Természetesen nem csupán kommunikációs problémáról van szó, ennél sokkal mélyebb oka van annak, hogy nem mondjuk ki nyíltan, amit gondolunk, vagy szeretnénk. Akkor mégis, miért nem mondjuk ki nyíltan, mit szeretnénk? Íme a négy legjellemzőbb ok, ami meggátol abban, hogy nyíltan kérjünk, egyértelműen kimondjuk, amit szeretnénk!
Lépj be a komfortzónádba!
A médiában és a közbeszédben is egyre gyakrabban tűnik fel a „Lépj ki a komfortzónádból!” felhívás. Sőt sokan már újévi fogadalomba foglalják, hogy kilépnek ebből a zónából, akármi legyen is az, mert ott várnak a felemelő új lehetőségek, a siker, meg a csillogás…vagy mi?
Valóban fejben dől el? Gondolkodásunk a pszichológiai immunrendszerünkre is hat!
Az anyaság átvirrasztott éjszakákat, fáradtságot, lemondást is jelent. A legtöbb édesanya azonban mégsem ettől érzi rosszul magát, sokkal inkább a bűntudattól, az önhibáztatástól! Pszichológusként egyre gyakrabban találkozom az anyai bűntudat jelenségével, ami azon túl, hogy pusztítja a nők önértékelését, önbizalmát és kompetencia érzését, az esetek többségében alaptalan, vagy tévedésen alapul! A leggyakrabban az alábbi öt mondat hangzik el, mikor az édesanyák őszintén beszélnek érzéseikről.
Heuráka! Problémamegoldás kreatívan!
A kreativitásról a művészek és feltalálók, a borzas hajú zsenik jutnak eszünkbe, pedig kreativitás mindenkiben van és az élet szinte minden területén hasznát vehetjük ennek a képességnek. A problémamegoldás is gyakran igényel némi találékonyságot: egy új megközelítéssel a bonyolult hirtelen egészen egyszerűvé válhat.
Minden 5. emberre jellemző! Lehet, hogy Ön is szuperérzékeny?
Egy zsúfolt bevásárlóközpont kész rémálom, zavarják a hangos – vagy akár a halk, de folyamatos -zajok, azt sem érti, hogy egy étteremben miért kell szólnia a rádiónak? Bosszantja, ha sok dolgot kellene csinálnia egyszerre és rendszerint elsőként hagyja el baráti összejöveteleket, vagy munkahelyi bulikat? Lehet, hogy Ön is a szuperérzékeny emberek közé tartozik, ahogy – a vizsgálatok szerint – minden 5. ember.
A szuperérzékenység napos oldala
Múlt héten a szuperérzékenységről írt bejegyzésem kapcsán sokan magukra ismertek, de – a hozzászólások alapján úgy tűnik – jó páran érzékenységük csak a negatív oldalát ismerték fel. Tagadhatatlan tény, hogy a szuperérzékenység korlátokat is jelent, és olykor megnehezíti a mindennapi működést, pont ezért érdemes tisztában lenni azzal is, milyen sok előnnyel jár ez az adottság. A teljesség igénye nélkül megkerestem azokat a jellemzőket, amelyeket én – szuperérzékeny emberként – megélek, és amelyeket a hozzám fordulóknál is megtapasztaltam.
A befolyásolás apró trükkjei
Önnel is előfordult már, hogy egy beszélgetés során olyan döntést hozott, mely ellenkezett eredeti elképzelésével, vagy csak épp olyan véleménnyel értett egyet, mely alapvetően nem illik az értékrendjébe? Az értelmes érvek előtt meghajolni és átgondolni elképzeléseinket lehet nagyon racionális, de olykor nem erről van szó. Ha egy profi manipulátorral akadunk össze, akkor észrevétlenül olyan helyzetbe kerülhetünk, ahol magunk sem értjük, mit és miért teszünk. Néha még csak profi manipulátor sem kell ehhez a „munkához”, elég lehet egy olyan ember, aki öntudatlanul játszmázik, vagy dominálni akarja a helyzetet, esetleg az akaratunkat. Néhány egyszerű kommunikációs fordulatra érdemes figyelni, hogy megőrizzük tisztánlátásunkat: Vigyázat, manipulálnak!
A profi konfliktuskezelők 5 tulajdonsága
A konfliktushelyzetek részei mindennapjainknak, de jelentős egyéni különbségek lehetnek abban, ki hogyan boldogul ezekkel a helyzetekkel. Konfliktusaink kimenete nem a véletlenen múlik és nem is szerencse kérdése. Sőt, maga a konfliktuskezelés képessége sem egy egytényezős képesség, hanem több alapkészségünk eredménye. Íme az 5 legfontosabb tényező, amely meghatározza, mennyire kezeljük profin a konfliktusainkat!
Énképvédő hazugságaik
Előfordult már veled, hogy tévedtél, rosszul emlékeztél valamire, vagy elkéstél egy fontos találkozóról, majd ezt követően elszántan bebizonyítottad, hogy mégis igazad volt, és nem te késtél, hanem a másik emlékezett rosszul az időpontra? Te mikor hazudtál utoljára?
A baj nem jár egyedül?
Vannak napok, amikor úgy érezzük, jobb lett volna ágyban maradni. Vannak időszakok, amikor halmozódnak a rossz dolgok és úgy gondoljuk, ennél rosszabb már nem is lehetne. Pechsorozat? A véletlenek összjátéka, vagy minden összeesküdött ellenünk? Esetleg rajtunk is múlik? „A baj nem jár egyedül.” – tartja a mondás, de ahelyett, hogy elkönyvelnénk magunkat szerencsétlen flótásnak, érdemes végiggondolni a jelenség pszichológiai oldalát és azt is, mit tehetünk ellene.
Így érheted el, amit szeretnél! ...egy egyszerű és egy szemléletváltó módszer segítségével
Szinte mindnyájunk fejében vannak tervek, vágyak, elképzelések, melyeket szeretnék elérni, megvalósítani. Ezek vonatkozhatnak a munkára, a magánéletünkre, vagy akár önmagunkra is. Olykor javítani szeretnénk valamin, ami így, vagy úgy, de működik, és persze vannak irreális – csodaváró – vágyak, melyeket magunk sem gondolunk teljesen komolyan. Ha azonban nem a lottó ötös a kitűzött cél, hanem valami olyan, ami – legalább részben – tőled függ és, valóban fontos, akkor ajánlok egy egyszerű és egy szemléletváltó ötletet céljaid elérésére
6 dolog, ami a boldog emberekre jellemző!
A körülményeink adottak, egy részükön változtatni sincsen lehetőségünk. Néha persze történnek jó dolgok, olyankor egy kicsit talán boldogok vagyunk, de aztán jönnek a mindennapi terhek, stresszek, konfliktusok. Hogyan is lehetnék boldogabb? Ezzel szemben ott vannak a „bezzegmások”, akiknek „jó” életük van. Tényleg ilyen egyszerű volna a képlet? Szerencsére nem! Boldogságérzésünknek csupán 10%-a függ a körülményektől! Lássuk mi a helyzet a maradék 90%-kal!
Meglepnek a saját érzelmeid? Ez lehet az oka!
Előfordult már, hogy ismeretlen, vagy akár jól ismert emberek – a párod, barátaid, vagy kollégáid – egészen váratlan érzelmi reakciókat adtak? Megtapasztaltad esetleg azt is, hogy olykor magad is meglepődtél egy rádtörő érzésen, vagy saját heves indulatkitöréseden? Átéltél olyan érzéseket, melyeket magadnak sem tudtál megmagyarázni – pedig próbáltál rá racionális okokat keresni? Vajon mi állhat ezeknek a látszólag érthetetlen, irracionális érzelmeknek a hátterében?
A felnőttkori szorongás gyermekkori gyökerei
Időnként mindenki érez szorongást, feszültséget, nyugtalanságot, félelmet. Egy bizonyos szintig ez egészséges – a szervezet, ha fenyegetést észlel, felkészíti a testet a menekülésre, vagy éppen a szembeszállásra – fokozza a teljesítőképességet (pl. sportban, munkahelyen). Akkor válik problémává a nyugtalanságérzet, ha az élet több területére átterjed, és általános érzéssé válik.
Élet-szín-vonal
Mi kell a boldogsághoz? Mi kell ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a saját életünkben? Pontosan tudjuk, de olykor nem árt végiggondolni, hogy állunk ezzel mi magunk, mire figyelünk és mit hanyagolunk el, mire van szükségünk valóban!
Élet-szín- vonal II.
Az anyaság átvirrasztott éjszakákat, fáradtságot, lemondást is jelent. A legtöbb édesanya azonban mégsem ettől érzi rosszul magát, sokkal inkább a bűntudattól, az önhibáztatástól! Pszichológusként egyre gyakrabban találkozom az anyai bűntudat jelenségével, ami azon túl, hogy pusztítja a nők önértékelését, önbizalmát és kompetencia érzését, az esetek többségében alaptalan, vagy tévedésen alapul! A leggyakrabban az alábbi öt mondat hangzik el, mikor az édesanyák őszintén beszélnek érzéseikről.
Elegendő a pszichés energiád? Válaszolj 3 kérdésre és megtudod
A laborleletektől a vérnyomásig, az állóképességet vizsgáló mérésektől a műszeres vizsgálatokig rengeteg mutatója van annak, milyen jól működik a testünk. Nehezebb helyzetben vagyunk, ha a mentális állapotunkról, a pszichés energiánkról szeretnénk információt kapni. Objektív vizsgálat ugyan kevesebb van, mint a testi állapot mérésére, de bizonyos jelekből, saját viselkedési-, gondolkodási és érzelmi mintázatunkból erre a kérdésre is választ kaphatunk.