Vajon miért van az, hogy egy nehéz pillanatban egy ölelés többet jelent az okos vigasztalásnál és miért gyógyítja hatékony az anyai puszi a lezúzott térdet? Van-e jó és rossz érintés? ..és vajon mennyi simogatásra van szükségünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a világban?
Harlow és a kismajmok
Harry F. Harlow viselkedéskutató 1966-ban kismajmok viselkedésén vizsgálta a testkontaktus, a fizikai ingerek hatását a testi-lelki fejlődésre. Anya nélkül nevelt majmok ketrecébe drót, vagy szőr”anyát” helyezett. A vizsgálat eredményei szerint a „szőranya” mellett felnövekedő majmok sokkal kisebb zavart szenvedtek el, míg a „drótanya” mellett felcseperedő kisállatok kapcsolatkialakításra, szexuális életre és anyaszerep ellátására képtelen majmokká váltak.
Kisgyermekkor
Az érintés iránti igény csecsemő, kisgyermekkorban a legerősebb. Ebben az életszakaszban a kellően sok testkontaktus a szellemi- érzelmi és fizikai fejlődés elengedhetetlen feltétele. Nagyszámú kutatás igazolja, hogy a korai életkorban elszenvedett érintéshiány gyakori betegségekhez vezet, illetve a későbbi életszakaszban pszichés zavarok szempontjából veszélyeztető tényezőként hat. Csecsemőotthonban és börtönben – édesanyjuk mellett – nevelkedő csecsemők összehasonlításakor is egyértelmű különbség mutatkozott, az anya közelsége a rossz körülmények negatív hatását is jelentősen csökkenti.
A felnőtteknek is szüksége lenne rá!
Léteznek vizsgálatok, melyek szerint napi 4-15 simogatásra van szüksége egy felnőtt embernek ahhoz, hogy jól érezze magát, és bár szerintem testkontaktus igénye nem írható le statisztikai átlagokkal – kultúrától, személyiségtől, életkortól, élethelyzettől is függ – abban egyetérthetünk a kutatások eredményével, hogy érintés iránti szükségletünk felnőtt korunkban is jelentős.
Jó és rossz testkontaktus
Ahogy a kisgyermeknek, úgy a felnőtt embernek is szüksége van a testkontaktusra, ugyanakkor a nagyvárosokban elszenvedett nemkívánatos fizikai érintkezések pl. egy zsúfolt buszon, pont ellentétes hatással bírnak. A testkontaktus kialakításának nyilvánvaló feltétele, hogy a másik ember behatol az intim zónánkba. Ha olyan ember teszi ezt meg, akinek erre „felhatalmazása” van (pl. szerelmi kapcsolatban, szülő-gyermek kapcsolatban) az jó érzéssel tölt el, de ha idegen emberek teszik, akkor annak inkább feszültségnövelő, stresszkeltő hatása van. A testkontaktus kialakításának még ismerősök között is erősek az íratlan szabályai, és a „szabálytalan” érintés a hatalom, a dominancia kifejezése is lehet – ami szintén nem feltétlen kelt jó érzéseket (lásd a kezét tartósan a beosztott vállán „nyugtató” főnök).
Mire van hatással az érintés? pár példa arra, hogy a kutatások szerint még a legjelentéktelenebb érintésnek is hatása van: ha a pincér és a vendég közt létrejön egy minimális testkontaktus, akkor a pincér több borravalót kap, a kosárlabda játékosok meccs közben gyakran fizikai érintéssel (vállon veregetés) adnak egymásnak pozitív visszajelzést, végül a vizsgálatok szerint tartósabbak és nagyobb elégedettséget nyújtanak azok a házasságok, amelyekben gyakori a testkontaktus, az ölelés, a simogatás! |
Amikor a jó is rossz
Harlow drótanyán nevelt kismajmai anyaként elutasították a testkontaktust saját kicsinyeikkel is. Akik gyermekkorukban kevés simogatásban részesültek, vagy épp más traumatikus élményen estek át, nehezen fogadják el, kellemetlennek érzik az érintéseket. A fizikai kontaktus elutasítása mind a párkapcsolat kialakítását, mind a szülői szerep sikerességét veszélyezteti. Sokat segíthet ebben az esetben a táncterápia, vagy épp a weight flow contact, melyek segítenek feloldani lelki gátakat.
Minél többet adsz, annál többet kapsz!
Ne sajnáljuk a simogatást, az ölelést, a nagy puszikat, sétáljunk kézen fogva, vagy dögönyözzük meg a gyerkőcöt és soha ne felejtsük el, az érintés soha nem lehet egyoldalú!
Kocsis Szilvia, tanácsadó szakpszicholgus