Hogyan született a Solum?

"A világ megváltoztatásának legnagyobb akadálya az, hogy nem látjuk elég tisztán és nincs elég képzelőerőnk ahhoz, hogy elhiggyük, lehetne másképp is."      Roberto Mangabeira Unger

Vannak sorsfordító napok az életben. Néha csak sejtjük, máskor pontosan tudjuk: ezután a nap után semmi sem lesz már ugyanolyan, és van, hogy ennek kimondhatatlanul örülünk. Ahhoz azonban, hogy valóban soha ne lehessen többet ugyanolyan, tennünk is kell. A változás mindig a megértéssel kezdődik. A történelemkönyvek ódon illata nem mindig elég, hogy segítsen felismerni az élet aromáit. 

Hiszem, hogy a fantasy műfaj nem menekülés a valóságból, hanem különösen erős eszköz arra, hogy biztonságos távolságból gondolkodjunk a saját világunkról. A Solum – A törött mágia is ilyen olvasmány: egyszerre sodró, érzelmileg gazdag és elgondolkodtató. A történet mélyebb rétege azonban sokkal inkább lélektani és társadalmi természetű. A szereplők különböző, torzult rendszerekből érkeznek, és miközben a világ egységének helyreállításáért küzdenek, saját félelmeikkel, sebeikkel, előítéleteikkel és erkölcsi dilemmáikkal is szembe kell nézniük.

A regény olyan társadalmi társadalmi kérdésekkel foglalkozik, mint

• a közösség és kirekesztés kérdése,
• az előítéletek és az idegengyűlölet
• a diktatúra és a propaganda természete,
• a nemek közti egyenlőtlenség következményei
• a hatalommal szembeni kétely,
• a rendszerkritika,
• hogy miként lehet önálló döntéseket hozni egy nyomást gyakorló közegben,
• hogy miként válik a bizalom és az együttműködés a túlélés feltételévé.

Bár a regény fantasy keretben mesél, valójában olyan egyéni, pszichológiai kérdésekről szól, amelyek a kamasz és fiatal felnőtt olvasókat közvetlenül is megszólíthatják.

A könyv fontos témái többek között:

• identitáskeresés,
• önelfogadás,
• barátság és bizalom,
• első szerelmek és érzelmi kötődések,
• a trauma és gyógyulás folyamata,
• az előítéletek lebontása.

A regényben a fiatal szereplők nem kész hősök, hanem esendő, sokszor sebzett emberek, akiknek meg kell tanulniuk együttműködni, felelősséget vállalni és szembenézni önmagukkal. Éppen ezért bízom benne, hogy a történet nemcsak szórakoztató olvasmányként, hanem gondolatébresztő élményként és beszélgetésindítóként is működhet a fiatal – de akár a felnőtt – korosztály körében.