"Solum egy végtelennek tűnő pillanatra megvakult a sötétségtől, s mikor a nap újra felkelt, sugarai már egy idegen világot világítottak meg. Az egyensúly elveszett: a mágia, amely eddig lágyan, éltető erőként vibrált a levegőben, most pusztító, vad dühként marta a földet és az emberek lelkét. A törött mágia megszületett, és félelmetesebb volt minden rémálomnál: immár nem ismert korlátokat. Solum pusztulásáról, a sötét korszakról csak a túlélők emlékei terjedtek nemzetségről nemzetségre. Az istenek könnyes szemmel figyelték a halandók gyilkos vonaglását, végül megelégelték a pusztítást. Nem tudtak egyezségre jutni a népük sorsáról, így felosztották egymás közt a világot, amely valaha Solum, a boldogság, a béke és az egység birodalma volt."
CAELUM BIRODALOM
...AHOL AZ ORDÓK MEGVÁLTOZTATHATATLAN RENDJE KESERÍTI MEG AZ ÉLETET
"Aer Aeris birodalma a végtelen Caelum lett, melyet a levegő mágiáját uraló Spiritálisok népesítettek be. Az ő légiességük és álmodozó természetük azonban a föld nyugalma nélkül nagyravágyássá korcsosult: örökösen felfelé törtek, mégis telhetetlenek maradtak, mert nem volt talaj a lábuk alatt."
Caelumban a levegő birodalmának lakói az ordók (kasztok) szigorú rendszerében nyomorognak, ahol a magasabb ordóba tartozók birtokolják a hatalmat, élükön a királlyal.
"Nekünk, az alsó ordók korcsainak a nyomorúság nem sorscsapás, hanem alapállapot. A nélkülözést az anyatejjel szívjuk magunkba, a kiszolgáltatottság pedig úgy ivódik a bőrünk alá, mint a város mocska. Ahová születtél, ott fogsz megrohadni is. Az ordók közti falak átjárhatatlanok és könyörtelenek: itt nincs helye barátságnak, a szerelem pedig csak veszélyes luxus. Hiába a tehetség, hiába a vért verítékező szorgalom – ebben a világban a születésed pillanata az ítéleted, ami ellen nincs fellebbezés."
IGNIS BIRODALOM
...AHOL A DIKTÁTOR ISTENKÉNT KORMÁNYOZ
"A hegyekkel csipkézett, kietlen Ignisben Ardor, a tűzisten uralkodott. Alattvalói, a Vigorok, a lángok szenvedélyét hordozták vérükben. Törhetetlen akaratuk és heves érzelmeik azonban empátia nélkül csak pusztítani tudtak: náluk a rajongás és a gyűlölet egyazon tőről fakadt, s erejük türelmetlen haragba, az örökös rettegés fojtogató füstjébe fordult."
Ignisben a kormányzó élet és halál ura, a tűzisten földi helytartója, de hatalmát valójában a Castrumnak, a pártnak köszönheti.
"Besúgók hada figyel és jelent minden szabályszegést; jobb, ha az ember még arra is vigyáz, miről álmodik. Ebben a világban elnyomó vagy elnyomott vagy. Gyilkos vagy áldozat. Nincs harmadik út, és még arról sem dönthetsz, melyikre lépj."
AQUA BIRODALOM
...AHOL A NŐK KEZÉBEN VAN A HATALOM
Imber Bris birodalmában, a mélység titkait rejtő Aquában az intuíciókkal megáldott, érzékeny Pelagusok leltek otthonra. Ám a tűz heve nélkül érzelmeik jéghideg, önmagukba forduló önzéssé fagytak.
Aquában, a víz birodalmában, csak a nők számítanak embernek. A férfiaknak - hímeknek - se nevük, se jogaik nincsenek. Kegyetlen körülmények közt élnek születésüktől kezdve, a sorsuk a fogantatás pillanatában eldől.
"Még soha nem hallottam nőtársról, aki szerelmes lett volna egy hímbe. Hiszen ez teljesen szembemegy a neveltetésünkkel, a szokásainkkal és mindennel, amiben hiszünk. A hímneműek csak hasznos holmik. Az ember nem lesz szerelmes egy főzőkanálba vagy egy fésűbe."
TERRA BIRODALOM
...AHOL CSAK AZ EGYFORMÁK EGYENLŐEK
Tellus Uris, az anyaföld istennője a mozdulatlan sziklák honában, Terrában uralkodott. Népe, a Naturák, megkapták a föld szívós erejét és a lélek szilárd egyensúlyát, ám mágiájukból kiveszett a felemelkedés vágya. A földhöz láncolva élték napjaikat, s mindenben, ami új vagy ismeretlen volt, csak fenyegetést láttak.
Terra látszólag demokratikus működése mögött a másság, a különbözőség elutasítása húzódik. Ebben a világban csak az lehet a társadalom megbecsült tagja aki belesimul a rendszerbe.
"Hosszú évekig küzdöttem, hogy elnyomjam magamban, amitől más vagyok. Hogy elfogadjanak. És tessék… most újra más vagyok, más, mint ők! És ez ellen semmit nem tehetek, az égvilágon semmit. Nem akarom látni a szemükben a viszolygást. Nem akarom újra megélni az elutasítást."